Hogyan védekezhetünk a cf-ben gyakori kórokozókkal szemben ?

Az elmúlt évtizedekben , a tapasztalatok nyomán, döntő jelentőségűvé vált és  egyre nagyobb hangsúlyt kapott a cf-es betegek ellátásában a fertőzésekkel szembeni védekezés fontossága. A cf-es hörgőrendszer nyálkahártyája ugyanis különösen fogékony bizonyos kórokozók iránt, melyek elindítják a fokozatosan kialakuló gyulladások sorozatát és ezzel a tüdő károsodását.

Márpedig az újabb orvosi kutatásokkal közeledik az az idő, amikor már, ha nem is a visszafordítható gyógyulás, de a betegség megállítása és az élet korlátok nélküli meghosszabbítása valósulhat meg. Ezért nagyon fontos, hogy a lehetőségekhez képest megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a tüdőnket a lehető legjobb álapotban őrizzük meg.

Sorozatunk első írásaiban bemutattuk a leggyakrabban előforduló kórokozókat, melyek enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket tudnak okozni. Joggal felmerülhet ezután a kérdés, hogy tudunk-e védekezni ezek ellen, vagy legalább is a minimálisra csökkenteni a fertőzés veszélyét?

Mint ahogy olvashattuk, ezek a kórokozók a környezetünkben csaknem mindenütt előfordulnak,  van ahol nagyobb valószínűséggel, van ahol kisebb gyakorisággal. Éppen ezért, 100 %-os védelmet nem remélhetünk, de alaposabb ismeretekkel, okos és értő hozzáállással sok esetben elkerülhetjük a fertőzés veszélyét.

A veszély forrásokat több csoportra oszthatjuk:

  1. A bennünket körülvevő tágabb környezetre, az otthonunkra
  2. A betegségünket ellátó kórházi környezetre, ambulanciákra
  3. A beteg társakra

1./ A tágabb és otthoni környezet

Itt elsősorban a pseudomonas aeruginosa előfordulására kell számítanunk. A nedves talajban, a bomló szerves anyagok környezetében, (komposzt, bomló zöldségek, hagyma)  vidéken az istállókban, mezőgazdasági hulladékban, vizekben, de még régi épületek bontásánál a szálló porban is.

Ha elkerülhetetlen a fenti környezeti szennyeződéssel való találkozás, javasolt lehet a szájmaszk alkalmazása, gumikesztyű használata és az alapos  kézmosás.

Gyakori kérdés, hogy uszodában, nyilt vizekben van-e veszélye a fertőződésnek? A megfelelően klórozott vizű, gyakori vízcserélt, karbantartott uszodában kicsi a valószínűsége a fertőződésnek.  Nem szoktuk ellenezni, ha felteszik a szülők a kérdést: engedhetjük-e úszni a gyermekünket? Természetesen 100 %-os védelmet nem ígérhetünk, de mérlegelni érdemes, milyen nagy haszna lehet a rendszeres úszás a tüdő karbantartásában.  Az uszodánál kevésbé rejt veszélyeket a nyilt vizekben történő fürdés, úszás. Viszont a wellness programokat, különösen a jacuzziban való tartózkodást – a víz feletti meleg pára miatt – nem javasoljuk.

Az otthoni környezetben többet tehetünk a kórokozók elleni védelem érdekében, mint a külvilágban. Itt is arra kell törekedni, hogy elkerüljük a fertőződést, de arra is, hogy ha az már bekövetkezett, óvjuk magunkat  a visszafertőződéstől , mely akadályozza a kórokozóktól való megszabadulás lehetőségét.

Ha tudjuk, hogy melyek lehetnek a fertőző források, akkor már tudjuk, hogy mit tehetünk, vagy mire kell vigyázni.

A kezünk tisztasága. Hazaérkezéskor – óvoda, iskola, játszótér, munkahely, járműveken való utazás után – gondoljuk csak végig, mi minden tapadhat a kezünkhöz:

untitled-1-copy

Ajánlatos tehát mindig alaposan kezet mosni. Lehetőleg nem szappantartóban, vizes környezetben tartott szappannal, inkább flakonos, folyékony kézmosó oldattal.

untitled-2-copy

Nem feltétlenül fontos, de kapható érintés nélküli adagoló kézmosó is.

A kisebbeket feltétlenül meg kell tanítani az ujjak közötti mosásra is.

 

34

A kezeket napközben, ha nincs kézmosási lehetőség, antibakteriális oldattal lehet fertőtleníteni. Ilyen pl. a Dettol gél., de egyéb, hasonló hatású készítmények is kaphatók.

5

 

Vizes környezet tisztán tartása.

A fürdőszobában a mosdókagylóban, a kádban , a wc csészében mindig maradhat pangó víz, mely megint csak kedvez a baktériumok megtelepedésének, Ezért ajánlatos a mosdókagylóba nem közel hajolva ereszteni az első vízsugarat, pl. kézmosásnál,  fogmosásnál, hogy a szétfröccsenő vízcseppeket ne lélegezzük be.

Fontos a fogkefék alapos tisztán tartása, lehetőleg tokba zárva tárolni, időszakosan fertőtleníteni és gyakran cserélni.

Ha a gyermekek a kádban játékokkal játszanak, ne hagyjuk ott vizesen ezeket,  nehogy pangjon bennük a víz – szárítsuk meg és időnként azokat is fertőtlenítő oldattal tisztítsuk meg.

6

 

A WC csésze öblítését mindig lezárt tetővel végezzük.

7

 

A fürdőszobai vizes berendezéseket hetente legalább egyszer fertőtlenítő oldattal tisztítsuk meg.

8

A tisztításhoz inkább törlőkendőt használjunk, mint szivacsot – ez utóbbiban ugyanis több kórokozó telepedhet meg – de a kendőt  se felejtsük el fertőtleníteni.

A konyhában, a fentiekhez hasonlóan időszakosan fertőtlenítsük a felületeket és a mosogatót. Ha a mosogatáshoz törlőkendőt használunk, alaposan szárítsuk meg és ne használjuk egy hétnél tovább. Még a fridzsidert is ajánlatos egy hónapban egyszer fertőtlenítő kendővel áttörölni.

 

Az inhalátor és egyéb gyógyászati eszközök fertőtlenítése

pariboy-sx

Az inhalátor alkatrészeinek fertőtlenítésére általában a forgalmazó cég megadja az utasításokat. Ugyanis különböző típusú inhalátorok, különböző alkatrészekből állnak és nem minden anyag egyformán fertőtleníthető. De néhány gyakorlati tanácsot mondanánk:

Általános ajánlás:

  • tisztítás
  • dezinficiálás
  • öblítés
  • szárítás

 

Az inhaláció után a porlasztó fejet ajánlott folyó vízben elmosni, hogy a gyógyszer maradékot eltávolítsuk.

Ezután vagy azonnal, vagy a következő inhaláció előtt fertőtlenítsük. (lMindkettőnek megvan az előnye és hátránya). A fertőtlenítés lehet : meleg vagy hideg módszerrel.

Meleg:a kifőzés, forralással, 5 percen keresztül

microhullámú készülékben 5 percig

mosogató gépben:  magas hőfokon 30 percig

elektromos sterilizációval-a készüléken megadott időpontig

Hideg dezinficiálás:

70%-os alkoholban 5 percig

3 %-os hydrogén hyperoxydban 30 percig

Korábban ajánlott volt a hígított ecettel történő fertőtlenítés, amit ma már, az alkatrészek bizonyos részeinek károsítása miatt lehetőleg ne alkalmazzunk.(Konszenzus ajánlás) A Pari cég sem vállal garanciát az alkatrészekért ecetes fertőtlenítés esetén.

A hétköznapi életben, saját készülékkel, napi többszöri inhalálásnál természetesen nem minden inhaláció után szükséges a fentieket megtenni. Elegendő használat után öblíteni és az alkatrészeket egy tiszta ruhára kitenni, szárítani. Ez utóbbi a legfontosabb, hogy ne maradjon nedvesség rajtuk. A szárítást lehet gyorsítani óvatosan, hajszárítóval.

A sterilizálás gyakoriság függhet attól is, hogy milyen kórokozó van a légúti váladékban. Pseudomonas, vagy egyéb „agressziv” baktérium esetén 3-6 naponta javasolt alkalmazni.

A sterilizálás megkönnyítésére kaphatók kisebb elektromos, vagy mikrohullámú sterilizáló készülékek – ezeket érdemes lehet beszerezni a mindennapok megkönnyítésére, hiszen hosszú éveken át használhatók.

910

Mikrohullámú sterilizálók (bébi üvegek részére, de az inhalátor alkatrészei is beleférnek.)

11

Elektromos sterilizáló. (kissé drágább készülék)

Hasonló fertőtlenítési eljárások javasoltak a többi gyógyászati segédeszközöknél is:

Shaker (KS Pipa)

PEP maszk 

Csúcsáramlás mérő 14

 

Oxyméter 15

 

Mindezeket a tanácsokat ajánlatos nem csak a kisgyermekes szülőknek, hanem a felnőtteknek is végig gondolni és megfogadni.

A leggyakoribb felület tisztítószerek, fertőtlenítők:

16

 

2./ Egészségügyi intézmények

 

Kórházi osztály.

A cf-es számára talán az egyik leggyakoribb fertőző forrás lehet a higiénés rendszabályokat nem megfelelően betartott kórházi, vagy  ambuláns környezet.

Nem elrettentésnek, csak a veszélyek tudatosítása érdekében mutatnám az alábbi képeket (tudományos felmérések közleményeiből), mi az amivel tisztában kell lenni és mi az amit az egészségügyben tevékenykedőknek is tudnia kell.

17

Mulatságosnak látszik, de sajnos igaz.

Egy tudományos vizsgálódás során leoltást végeztek a kórházi felszereléseken, mely során az ágyon 10%-ban, az ajtó kilincsen 60%-ban, a mosdókban 57 %-ban, az eszközökön 10 %-ban volt a pseuodomonas kimutatható.

18

Még a legmagasabb színvonalú intézményekben is megtalálhatók a kórokozók, ez figyelmezteti az egészségügyi személyzetet, de a kórházba bekerülő pacienseket is, hogy a hygiénés rendszabályok betartása mennyire elengedhetetlen. Egészséges emberek számára minimális a pseudoval való fertőződés veszélye, ezzel szemben a cf-esek rendkívül fogékonyak iránta.

Ezért követendő szabály kellene, hogy legyen a beteg részéről a gyakori kézmosás, étkezések előtt fertőtlenítő oldattal való kéztisztítás, a szaniter eszközök használatánál a fent már említett tanácsok betartása. A legtöbb intézményben ma már elérhető az a megoldás, hogy cf-es beteg ne kerüljön más cf-es beteggel egy kórterembe.

 

Cf gondozó, Cf ambulancia

A nemzetközi, hygiénével kapcsolatban megjelent konszenzusajánlása szerint nagyon fontos lenne, hogy az ambulanciákon a vizsgálatra várók a lehető legkevésbé találkozzanak egymással, ne legyenek sokáig egy légtérben. A lehetőségek szerint legalább a légutakban  található kórokozók azonossága alapján kerüljenek berendelésre a kontroll vizsgálatok céljából. Ha ez elkerülhetetlen, mindenképpen ajánlatos a szájmaszk használata, melyet egyébként a vizsgálóban való tartózkodás során is jó, ha fenn tart a beteg, hogy a levegőben esetleg jelenlévő kórokozókat is kiszűrje belégzéskor.

Természetesen a beteget ellátó személyeknek is be kell tartani a hygiénés rendszabályokat: dezinficiáló kézmosás, eszközök fertőtlenítése, ha lehet folyamatos légtisztító berendezés használata.

Ezek betartásával minimálisra lehet csökkenteni a fertőzés ill. az átfertőződés veszélyét.

3./A beteg társak.

Ismét csak a tudományos tapasztalatokra hivatkozva igazoltnak látszik, hogy a pseudomonassal és egyéb nehezen kezelhető kórokozóval  fertőzőtt beteg  nagyobb veszélyt jelenthet a cf-es számára, mint a tágabb környezet. A betegek életképes kórokozókkal telített levegőt köhögnek ki, mely aerosol formában akár 1-2 méterre is eljut a közelben tartózkodó cf-eshez. De pusztán a spontán kilégzéssel is 50-60 cm-re áramlik ki a levegő, melyet jól láthatunk, ha hideg időben vagyunk szabad levegőn, vagy ezt látjuk a dohányosok füsttel teli kilégzésekor is.

19

Éppen ezért, a tudományos tapasztalatok alapján világszerte beszüntették a cf-es gyerek- és felnőtt táborokat, nyaralásokat, ahol óhatatlan egymás közelsége, egymással történő játék, beszélgetés, egy légtérben való tartós tartózkodás. Nagyon fájdalmas volt ezt a nemzetközi konszenzus alapján hozott döntést érvényesíteni hazánkban is, mert éveken át nagyszerű nyári táborokat szerveztünk az egymásra találás élményével, a családi, baráti kapcsolatok elmélyülésével. Ma már a kapcsolat- építést ill.  fenntartást  sajnálatos módon átvette a számítógép a maga nyújtotta lehetőségeivel: honlap, facebook, skype, instagram, stb. Tudjuk azonban, hogy az emberi közvetlen kapcsolat pótolhatatlan!

Amennyiben mégis elkerülhetetlenné válik a cf-esek egy intézményben való találkozása, vagy rendezvényeken való részvétele, akkor igyekezni kell betartani azokat a javaslatokat, melyeket szintén a nemzetközi konszenzus ajánl.

Dr Holics Klára

 

Ez, rendkívüli részletességgel megtalálható a CF Foundation honlapján:

(CF Foundation – Infection and Control Guideline for Cystic Fibrosis: 2013 Update)

http://www.jstor.org/stable/10.1086/676882

 

 

 

 

 

Tags

top