Skip to content

Fontos információ!

Az oldal teljes tartalmának és szolgáltatásainak eléréséhez regisztráció és belépés szükséges.

Kérdések az orvoshoz

Amennyiben kérdése van, kérjük írja meg! Kérdésére hamarosan választ kap. Kérdése közvetlenül nem kerül fel az oldalra, de név nélkül -hogy mások is elolvashassák, szeretnénk ha felkerülhetne. Ezt a kérdés beküldésekor kérjük közölje.
Kérdés beküldése

Belépés

Naptár

H K Sze Cs P Szo V
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
Hozzáadás a naptárhoz

Hogyan tehető elviselhetőbbé a kezelések beiktatása az életrendbe?

2006.03.27 - 00:00 - Dr. Holics Klára

Dr. Holics Klára képe

- Én is hálás vagyok Dorkának- -folytatta apja a megkezdett gondolatot - Így ugyanis magam is végig gondolom ezt a sok szerteágazó tudnivalót, amit nem könnyű mindig naprakészen fejben tartani és az is előfordul, hogy az ember a mindennapok teendői között, egyről-másról meg is feledkezik. Pedig ez az amit nem szabad. Ha nincsenek feltűnő tünetek, ha nincs erősebb köhögés, nem hallja az ember a kislánya panaszát, hogy: -jaj, fáj a hasam! - még néha a szülő is elfelejti ellenőrizni, hogy megtörtént-e minden kezelés aznap.-

- Ezért vezettük be azt a megoldást Katánál, és azt ajánlanám neked is Dorka, hogy válassz ki egy-két, időpontot, lehetőleg a napnak mindig azonos szakaszát arra, hogy a nagyobb kezeléseket elvégezd. Lehet ez reggel, iskolába indulás előtt, vagy délután, amikor túl vagy a tanulnivalókon, vagy éppen az előtt. Így nem fogod soha elfelejteni a teendőidet, és ehhez jól tudod igazítani az egyéb programjaidat is. És ehhez könnyebb a barátaidnak is hozzászokni, mert így ők is tudni fogják, hogy mikor hívjanak a közös együttlétekre, vagy mikor ne zavarjanak. Ha ezt betartod, nem kerülsz olyan nehéz helyzetbe, hogy éppen akkor jönnek érted, amikor elfoglaltságod van s akkor, vagy a kezelés marad el -ami a nagyobb hiba! - vagy neked kell a hívást visszautasítanod. Ez talán ahhoz hasonlítható legjobban, mint a sportolók életvitele. Nekik is megvan szigorúan az edzés ideje, amitől eltérni nem lehet és ez szabja meg a tanulás, vagy a szórakozás idejét.-

- Próbáljátok úgy felfogni a saját kezeléseiteket, mint egy edzés rendet. Erre az „edzésre” nektek az egészségetek fenntartásához van szükségetek. Tudom, hogy ezzel nem lehet kijutni az olimpiára, de ha eredményesen végzitek nagyobb teljesítményként könyvelhetitek el, mint egy úszó a bajnokság megnyerését. Az egészségben való élés a tét és ez minden sport-győzelemnél értékesebb!-

- Talán, ha így tudtok hozzáállni a dologhoz, már sokkal könnyebb lesz a teljesítés. Nehogy azt higgyétek, hogy a sportolóknak mindig olyan nagy kedvük van, sokszor erejüket túlfeszítve legyűrni a távokat, vagy átugrani az akadályokat. A cél érdekében mégis megteszik, pedig közülük csak egy lesz olimpiai bajnok. Ti viszont mindnyájan lehettek elsők! Hiszen itt nem egymással, vagy egymás ellen folyik a küzdelem, hanem saját magatokért. És ezzel a küzdelemmel mindnyájan, egyformán elérhetitek az első helyet!-

Dorka, Kata és Bence nagy figyelemmel hallgatta az okos érvelést és így hallva, olyan magától értetődőnek is tűnt mindez. Hiszen valóban, nem olyan ördöngős dolog ez az egész. Csakhát könnyen esik abba a hibába az ember gyereke, hogy ezeket a teendőket is úgy vegye, mint az iskolai „kötelező” feladatokat. Ami ugyanis kötelező, az biztosan nehéz, vagy rossz. Pedig az iskolai kötelezettségből is végül is milyen sok érdekes és fontos dolgot tanulhat meg az ember. Ez a kötelezettség pedig, még a tudásnál is fontosabb dolgot eredményez: a saját egészségnek a megőrzését!

- De jó lenne, ha ezt mindennap ilyen magától értetődőnek tudnánk venni - mondta ki Dorka hangosan utolsó gondolatait.
- Ilyenné válik ez, ha megjegyzed magadnak, és ezután megpróbálsz eszerint élni - erősítette meg Kata apja Dorkában az érlelődő elhatározást. Szavai hatásának láttán, úgy érezte, hogy jó lesz most egy kis szünetet tartani, hadd ivódjanak be minél mélyebben a kislányok gondolataiba ezek a fontos tanácsok. Kezébe vette ceruzáját és néhány vonással egy hevenyészett órarendet varázsolt a papírlapra. Átnyújtotta Dorkának, és mint egy kedves tanító bácsi folytatta mondatait:

- Gondold végig, milyen elfoglaltságaid vannak naponta: iskola, különóra, szakkör, szórakozás... És ha holnap, vagy holnapután újra eljössz, átnézzük együtt, hogyan sikerült beiktatni ezek közé a mindennapi kezeléseket. Ezzel már megtetted az első lépést a rendszeresség kialakításához.-
- Most, pedig uccu, öltözködés, kimegyünk egy negyed órára a kertbe megfuttatni Kid kapitányt és felfrissülni, mielőtt a mára tervezett egyéb mondandómba belekezdenék - és már terelgette is a gyerekeket kifelé a szobából. Azok se voltak restek, csak úgy kapkodták magukra a sapkát, sálat, kabátot, mert tudták, hogy azé lesz a kutyával az első kör a ház körül, aki hamarabb ér le a kertbe. De bármennyire igyekezett a két lány és Bence, ahogy az ajtó kinyílt, Kid kapitány szélsebesen száguldott ki a szabadba, ügyet sem vetve az utána igyekvő csapatra. Mire ők a kapu elé értek, már csak nagy fehér loboncát látták eltűnni a ház sarka mögött. Így hát együtt futottak nevetve mindnyájan a kutya után.

A játékos fogócskát Kata bírta legtovább, látszott, hogy ő „edzésben” van. Bence remekül futott, de az első nagy lendület után mégis le kellett lassítania. Nem volt tréningben. Dorka, aki múltbéli önfejűsége miatt nem fogadta meg a tanácsokat, sem édesanyja kérlelését, hogy többet mozogjon, végezze a légzőtornákat, csak egyszer tudta körbefutni a házat. Hamarosan szúrni kezdett az oldala és levegő után kapkodott. Megállt a futásban, messze lemaradva a többiek mögött. A nagy légvételek végül is egyre erősebb köhögésbe torkolltak. Lábai elgyengültek, s hogy valamennyire visszanyerje erejét, lehuppant a legközelebbi kő virágtartóra, mely most üresen tátongott a hideg télben. Ekkor bukkant elő Kata a ház mögül, majd a papa és Kid kapitány is megérkezett. Rögtön észrevették, hogy a mozgáshoz nem szokott kislány kissé restelkedve tekint rájuk. Azonnal megérezték, hogy most nincs helye az elmulasztottakért való szemrehányásnak, hanem minél előbb át kell segíteni őt ezen a kudarcon.

- Gyere csak kislányom, hadd ütögessem meg a hátadat, hogy jobban fel tudd köhögni a váladékot - mondta a papa és máris klopfolgatni kezdte a jól megszokott mozdulatokkal. - Ugye, milyen jót tett ez a kis mozgás, megmozdult a pangó váladék és ezzel is kevesebbet kell az esti kezelésnél kiköhögnöd. - Dorka két köhögés közötti szünetben hálásan tekintett fel a nem csak okos, de nagyon megértő orvosra. Ha a múltat erősen megbánó érzése nem is múlt el, de megkönnyebbült arra a gondolatra, hogy ilyen segítséggel, amit ettől a kedves családtól kap, maga is új életet kezdhet és egyszer majd ő is olyan jó állapotba kerül, mint Kata. Magában már az első együtt töltött napon megfogadta, hogy minden szavát megjegyzi az orvos papának, minden kezelést alaposan megtanul, és ha törik, ha szakad egyetlenegy napot sem fog kihagyni.

Negyed óra múlva újra ott ült a kis társaság a jó meleg szobában és nem beszéltek többet erről a Dorka számára igen tanulságos kis közjátékról.

0
Az Ön értékelése: Nincs