Skip to content

Fontos információ!

Az oldal teljes tartalmának és szolgáltatásainak eléréséhez regisztráció és belépés szükséges.

Kérdések az orvoshoz

Amennyiben kérdése van, kérjük írja meg! Kérdésére hamarosan választ kap. Kérdése közvetlenül nem kerül fel az oldalra, de név nélkül -hogy mások is elolvashassák, szeretnénk ha felkerülhetne. Ezt a kérdés beküldésekor kérjük közölje.
Kérdés beküldése

Belépés

Naptár

H K Sze Cs P Szo V
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
Hozzáadás a naptárhoz

A máj, az epekövesség és a nyelőcső-reflux.

2006.03.27 - 00:00 - Dr. Holics Klára

Dr. Holics Klára képe

- Volna még néhány dolog, amiről beszélnünk kellene, ha már az emésztőrendszer a mai témánk - kezdte meg a beszélgetést az apa. - Ezek pedig a májjal kapcsolatos tudnivalók. Azt hiszem elég kevesen gondolják végig azt, hogy az emésztéshez nem csak az emésztő-enzimek szükségesek, hanem a májból a belekbe érkező epe is. Enélkül a sűrű, sárga, keserű folyadék nélkül az enzimek nem tudják felbontani a zsírokat.

- Ez a folyadék a májunkban termelődik és az epevezetéken keresztül jut el a belekbe, a táplálékhoz. Mucoviscidosisban, előfordulhat, hogy a többi váladékhoz hasonlóan az epe is sűrűbbé válik, és igen nehezen tud az epevezetéken át kijutni a belekbe. A máj epe-útjaiban ilyenkor benn rekedő epe felgyülemlik, és olyan nyomást gyakorolhat a máj sejtjeire, hogy azok előbb utóbb megsérülnek. Pedig a májra nagyon nagy szüksége van a szervezetnek, mert ez tulajdonképpen a testünk vegy-konyhája, ami azt jelenti, hogy ide kerül be minden, a belekből felszívódó értékes tápanyag. Itt alakítják át ezt a máj sejtek a testünk számára szükséges építőkövekké, és ugyanitt válnak ártalmatlanná azok az anyagok, amelyek szervezetünk számára mérgezőek lennének.

Ebből talán rögtön érthetővé válik számotokra, hogy az epeutakban pangó epe, miért jár komoly következményekkel. Egyrészt azért, mert a zsíremésztés romlik, vagy lehetetlenné válik, másrészt azért, mert a májsejtek tönkremenésével a szervezet nem jut hozzá az őt fenntartó tápanyagokhoz.
- Mit lehet tenni, hogy ez ne következzék be? - teszitek fel bizonyára azonnal a kérdést. Azt, hogy az epét is fel kell egy kissé hígítani, hogy az ürülését megkönnyítsük. Ez a hígítás, pedig az ú.n. epehajtókkal történhet. Ilyen gyógyszerek pl. a Cholagol, a Bilagit, vagy a nálatok gyakrabban használt új szer az Ursofalk. De azt is tudni kell, hogy erre csak akkor van szüksége ha az ultrahangos vizsgálat , vagy a laboratóriumi leletek ezt indokolttá teszik. Azért kell erről nektek is tudni, hogy esetleg magatok is felismerjétek ha az epe-ürüléssel valami baj van. Erre akkor kell gondolnotok, ha evés után indokolatlanul fájni kezd a hasatok, ha az enzim rendszeres bevétele ellenére zsírosabbá válik a székletetek, vagy ha nagyon kivilágosodik a széklet színe.
Ekkor szólni kell a szüleiteknek, hogy a rendszeres laboratóriumi ellenőrzésektől függetlenül, soron kívül kérjenek beutalót a gondozó orvostól a szükséges vizsgálatokra.

- És mi van az epehólyaggal a mucoviscidosisban? - kérdezte érdeklődve Dorka, mert vissza emlékezett, hogy az ultrahangos vizsgálatnál valami megjegyzést tett erre a doktornő. Mintha azt mondta volna, hogy alig látható!
Hát először is tudni kell, hogy az epehólyag arra való, hogy a folyamatosan termelődő epe ott, mint egy raktárban összegyűljön, és amikor valami komolyabb ennivalót elfogyasztotok, akkor összehúzódva a belek felé kiürítse az epét. De ha az epe nagyon sűrű, akkor az epehólyagig se nagyon jut el, nem hogy még mint egy kis ballont, feltöltse azt. Így az ultrahangos képen is, csak mint egy apró összezsugorodott, összeesett falú zsák jelenik meg. Van olyan eset is, hogyha az epehólyagba mégis belekerül valamennyi epe és az ott pang, akkor ebből a sűrű masszából lassan kövek képződnek.

- Ez az epekövesség önmagában általában nem szokott különösebb panaszt okozni, mégis komolyan kell venni, nehogy a későbbiekben, különösen ha a kövek száma megszaporodik, fájdalmas görcsöket okozzon, vagy kicsúszva az epehólyagból elzárja az epevezetéket és sárgaság jöjjön létre. Ha ennek a veszélye fennáll, akkor bizony ezt is kezelni kell. A köveket vagy ultrahanggal történő kőtöréssel,, vagy műtéttel kell eltávolítani.”
A ceruza gyors mozdulatokkal siklott a papíron, hogy az eddig elmondottakat az apa rajzzal is alátámassza. Nagyon sokat segítettek eddig is a rajzok, hiszen igy azonnal látták is azt, amiről hallottak.

Dorka órákig tudta volna hallgatni a számára sok újdonságot jelentő „oktatást”, mert most döbbent rá, hogy mennyi mindent nem tud még arról az elváltozásról, ami pedig életének meghatározója. Most egyszerre szerette volna bepótolni a sok hiányt, ezért is törte meg ő a rajzolás közben kialakult csendet:
- Nálam elég gyakran fordul elő, függetlenül attól, hogy mit ettem, egyszercsak fájni kezd a gyomrom. Olyan furcsa érzés, mely időnként szinte a mellkasomig is felsugárzik. Okozhatja ezt vajon epekő?

- Bizony ezt nem olyan egyszerű így az elmondásod alapján biztosra megmondani. Ahhoz, hogy a tünetekből meg tudjuk állapítani, mi okozza a panaszokat, sokszor elengedhetetlen néhány vizsgálat elvégzése. A legegyszerűbb, ahogy már az előbb említettem, az ultrahangos vizsgálat, ami teljesen fájdalom mentes, csak egy kis türelem kell hozzá, míg az orvos végigpásztázza az ultrahangos eszközzel a hasatok minden szervét. Ezzel a vizsgálattal már csaknem biztosra mondható, hogy van-e epekő, vagy nincs. Ha van, de még egészen kicsi akkor megkísérelhető egy kőoldást segítő gyógyszerrel a megszüntetése. Ha viszont több van és azok egy bizonyos méretnél nagyobbak, akkor már sebészhez kell fordulni a megoldásért.

De persze hasfájást még sok minden más is okozhat. Gyakran a nem tökéletes emésztés során felesleges mennyiségben képződnek gázok a belekben. Ezeknek a megkötésére is vannak ma már jó gyógyszerek, ilyen például a Ceolat és a Pankreoflat. Persze, ha ez olyan mértékű, hogy túl sokszor okoz haspuffadást és hasi fájdalmat, akkor nem elegendő a gáz megkötésére törekedni, hanem gondolni kell arra is: nem az enzim szedéssel van-e baj? Az is panaszt okozhat, ha túl sokat, de az is ha túl keveset vesz be valaki étkezésenként.

- Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy enzim bevételére nem csak a nagyobb étkezéseknél van szükség. Még a legkisebbeket is rá kell nevelni arra, hogy ha a fő-étkezéseken kívül, napközben, otthon, vagy vendégségben megesznek egy-egy szelet kenyeret, süteményt, csokoládét vagy akár csak egy pohár kakaót: ahhoz is be kell venni az enzim tartalmú gyógyszereket!

- Hasi fájdalmat gyakran egy másik, a mukóra elég jellemző elváltozás is szokott okozni, a gyomorváladéknak a nyelőcsőbe való visszafolyása. Ezt orvosi nyelven nyelőcső-refluxnak nevezik.
- Ezt a jelenséget is nagyon komolyan kell venni és nagyon fontos, hogy időben felismerjék, mert ha sokáig nem veszik észre, elég kellemetlen következményekkel jár.
A nyelőcső refluxnál az történik, hogy a gyomorváladék, ami bőséges savat tartalmaz, a laza gyomorszájon keresztül visszafolyik a nyelőcsőbe. Ez az erősen savas váladék azután több bajt is okozhat. Ha éjszaka, fekvésnél csorog be a nyelőcsőbe, egészen a torokig is eljuthat és mély alvásnál a légvételek beszippanthatják a tüdőbe. Nem elég, hogy a bacilusokkal teli nyák ott tapad a hörgők falán, most még a savas váladék is marni kezdi a légutakat. Ilyenkor szokott egy látszólag indokolatlan, száraz, izgatott köhögés kialakulni. Ha valaki azt panaszolja, hogy nem is lázas, nem is fázott meg, nincs is igazán sok váladéka, mégis nagyon sokat kell köhögnie, mindig gondolni kell a nyelőcső reflux lehetőségére.

Van, aki érzi is a gyomorváladék visszaáramlását a nyelőcsőbe, köhögés közbeni öklendezéskor. Mások nagyon kellemetlen szájszagról panaszkodnak, amit természetesen elsősorban a környezet vesz észre. A reggelente visszatérő, száraz, kaparó torokfájdalmat, - ha nincs megfázásra utaló tünet - szintén okozhatja az éjszakánként torokig feljutó sav maró hatása.
- A fájdalom pedig abból adódik, hogy a savas gyomorváladék felmarja a nyelőcső belfelületét és az kisebesedik. A legtöbbször ekkorra már nagyon étvágytalanná is válik a szegény gyerek, hiába unszolják a szülők, hogy egyen, rosszkedvűen utasít vissza minden erőltetést.

- Van erre is valamilyen vizsgálat, ami kideríti, hogy tényleg erről van-e szó? - kérdezte most Kata, aki maga sem hallott még erről.
- Igen van, tulajdonképpen többféle is. Az egyik az, amit az előbb említettem: az ultrahang vizsgálat. Nem minden esetben, de lehetséges, hogy már ezzel is látható, amint a gyomorszáj megnyílik. De az igazán pontos diagnózist ennél egy kicsit kellemetlenebb vizsgálattal lehet megállapítani. Egy vékony kis szondát vezetnek be a nyelőcsőbe, mely egy műszer segítségével érzékeli, ha a savas váladék befolyik oda. Ez biztos diagnózist nyújt. De ahhoz, hogy meg lehessen tudni, vannak-e a nyelőcső belfelületén felmaródások, még további beavatkozás, a nyelőcső-tükrözés szükséges. Ez talán az, ami ellen a betegek a legjobban tiltakoznak, viszont ez segít a legtöbbet abban, hogy a legmegfelelőbb kezelést lehessen kiválasztani.

- Mint látjátok, a sokak által már jól ismert tüdő és emésztőrendszeri alapelváltozások kezelése mellett, az orvostudomány fejlődésével olyan újabb lehetőségek is születnek, melyekkel ma már azokat az elváltozásokat is rendbe tudjuk hozni, amikről régebben még azt sem tudtuk, hogy vannak. Ti már szerencsére nem tudjátok milyen volt régen, amikor a gyerekek panaszkodtak erre vagy arra, de panaszukat vizsgálatok és gyógyszerek hiányában nem igen tudtuk csökkenteni. Most inkább arra panaszkodtok, hogy túl sokat is tudunk már! - tette hozzá élcelődve Kata apja és összeseperte az asztalon szétterített papírlapokat, melyeken a magyarázó rajzok voltak.

- Nohát, ti tudós palánták, mára elég volt a tudományból, itt az ideje, hogy játszatok is valamit. Szólok Daninak, ő is bizonyára szívesen csatlakozik hozzátok, ha arról van szó, hogy egy időre felfüggesztheti a tanulást.
Néhány perc múlva már önfeledt nevetés hangja töltötte be az addigi komoly hangulatú szobát és az apa megkönnyebbült mosollyal nézte, hogyan verseng vidáman a négy gyermek a „ Ki nevet a végén?” társasjáték táblája fölé hajolva.

0
Az Ön értékelése: Nincs