A klinikai eredmények, a szociális paraméterek és a sport hatása CF-es gyermekeknél (összehasonlító tanulmány)

2009.04.05 - 00:00 - Molnár Tünde

A tanulmány CF-es gyermekek és szüleik segítségével készült. Célja felmérni, milyen összefüggés van a családok szociális helyzete, a gyerekek állapota és a sport között.

A felméréshez kérdőíveket használtak, kitöltése önkéntes alapon történt, név nélkül, melyeket 130 CF-es, 3 évesnél idősebb gyermeket nevelő családnak küldtek ki, akik rendszeresen jártak a CF Centrumba.

Forrás: www.cfww.org

A kérdéseket a következő témakörökben tették fel:

1. Iskolával kapcsolatosak:
• iskolai hiányzások gyakorisága
• iskolai eredmények
• iskolai sportban való részvétel

2. Életkörülmények:
• lakhely/település típusa
• a család sportolási szokásai
• iskolán kívüli sporttevékenységek

3. Tápláltsági szintjük: életkor és nem specifikus testsúly és testmagasság score

4. A tüdő állapotát tükröző tesztek, értékek: FEV1, FVC

A kérdőívek kiértékelése
A tesztet a családok 95%-a töltötte ki, a gyermekek átlag életkora 11 év volt, a nemek aránya. 66 fiú, és 59 lány.
15%, 34% és 45% járt óvodába, általános iskolába, és középiskolába, 6% volt idősebb.

Az állapotuk enyhe súlyosságú volt, FEV185%, FVC 91%, a testsúly score 0, 00 +/-1, 11, a testmagasság score 0, 09+/-1, 05
1. Iskolával kapcsolatosan:
• hiányzások gyakorisága: 29% soha, 57% ritkán
• tanulmányi eredmény: 53% jó, 13% gyenge
• 58% gyalog jár iskolába-napi kb.10 perc séta
• 62% rendszeresen sportol
• 4% soha nem sportol
• 34% kerüli az úszást

2. Életkörülmények:
• 75% él nagyvárosban/külvárosban
• 15% vidéken
• 19% elvált szülők gyereke
• 38% háztartásbeli
• 34% ülő foglakozást végez
• 21% aktív életet él
• 77% sportol az iskola keretein kívül
• 70% valamilyen clubban, egyesületben
• 33% heti 1-nél többször mozog
• 16% versenyszerűen
• 77% a szabadidő a fő motiváció

A kérdőívek alapján nem találtak összefüggést a sport és az életkörülmények, életkor, iskolai eredmények, a lakhely típusa, FEV1 között, de jelentős kapcsolatot mutattak ki a család aktív életmódja (p <0, 003) és a testsúly score (p <0, 06) között.
A
rendszeres fizikai aktivitás és a sport alapvető része a CF-es betegek gondozásának. Erősítik és mobilizálják az izmokat, lassítják a tüdő folyamatokat, javul az általános közérzet, csökken csontritkulásra való hajlam.

A felmérést végzők központjában a gyógytornászok hangsúlyozzák a sport fontosságát a gyermekeknek és szüleiknek minden éves kontrollvizsgálat alkalmával, ezzel magyarázzák jó eredményeiket.

Következtetés
A kérdőívet kitöltött családok gyermekeiből 4% nem sportol egyáltalán, 77% sportol, 16% versenyszerűen

Az életkor, tüdőfunkció, iskolai eredmények, lakhely típusa, család szerkezete (családban, vagy elvált szülők gyermeke nem találtak összefüggést, de a család aktív életmódja között igen.

Szükséges bátorítani a családokat és a gyerekeket a sportra már kisgyermek kórtól, így lehetőséget teremtve a jobb állapot fenntartására felnőtt korban!

A. Vital-Foucher*, I. Zaccaria+, D. Marteil*, A. Gaudelet+, M. Gérardin, B. Delaisi, MN. Lebras and A. Munck
* Physiotherapy department,
+ INSERM CIES Unit of Clinical Epidemiology
Cystic Fibrosis Center
University Hospital Robert Debré
Paris, France

1. Schnelderman-Walker J et al. Sex differences in habitual physical activity and lung function decline in children with cystic fibrosis. J Pediatr 2005; 147 : 321-6.
2. Boot AM et al. Bone mineral density in children and adolescents:relation to puberty, calcium intake and physical activity. J Clin Endocrinol Metab 1997; 82 : 57-62.
3. Britto MT et al. Comparison of physical activity in adolescents with cystic fibrosis versus age-matched controls. Pediatr Pulmonol 2000; 30 : 86-91.
4. Youth and Sports Ministry data. INSEE n°1008 March, 2005 http://www.insle.fr/