Az MRSA pusztító antibiotikum új reményt adhat az ellenálló szuper baktériumokkal szemben

Kutatók bejelentették, hogy a már egereken tesztelt új gyógyszerekkel képesek lehetnek kezelni olyan baktériummal fertőzött embereket is, akiknél a hagyományos szerek nem hatottak. Az antibiotikumok új osztálya olyan ellenálló fertőzésekkel szemben is hatásosak, mint például a kórházakban számos megbetegedésért felelős MRSA.
A tisztiorvosi szolgálatok az egész világon megfigyelték az olyan bakteriális fertőzések számának emelkedését, melyek a hagyományos antibiotikumokra már nem reagálnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürgős intézkedést javasol a probléma orvoslására.
Dame Sally Davies, Anglia vezető tisztiorvosa úgy fogalmaz, hogy az antibiotikum rezisztencia „a modern orvoslás végzetét jelenheti”. Utalva arra a tényre, hogy a rutinszerű beavatkozások egyre inkább ellehetetlenülnek, mert kifogynak az általános fertőzéseket kordában tartó gyógyszerekből.
Egyesült Államokbeli kutatók olyan, a kiújuló fertőzések egy kicsiny, ám rendkívül fontos csoportjára fókuszálnak, amelyek úgy kerülik meg az antibiotikumokat, hogy a szervezetben lappanganak. Az ilyen fertőzések elsősorban gyógyászati implantátumokkal rendelkező, vagy különleges betegségben szenvedő embereket érintenek (pl. cisztás fibrózis).
A csoport a Providence-i Rhode Island kórházban folytatta a kísérleteket. A kutatók 82 ezer laboratóriuban előállított molekula hatását tesztelték MRSA-val (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) fertőzött orsósférgen. 185 valamilyen hatást kifejtő vegyület közül további vizsgálatokra kiválasztott kettő, valóban ígéretest. Mindkét vegyület a retinoidok családjába tartozik, ezeket még 1960-as években kísérletezték ki eredetileg akné és rákos megbetegedések kezelésére, amire jelenleg is használják. A retinoidok nem vitaminok, hanem természetes A-vitamin származékok.
A két vegyülettel végzett kísérletek azt mutatták, hogy nem csak az MRSA sejteket hanem más, lappangó, kitartó sejteket is. A két vegyület abban játszik szerepet, hogy a baktériumot körül ölelő membránt sebezhetővé teszi. Ezt a hatást ismerve érthető, hogy egy már létező antibiotikummal együtt (gentamicin) alkalmazva hatékonyabb a működése.
Hátránya, hogy nem hatásos minden, szintén veszélyes baktériummal szemben, melyek szintén hatalmas problémát jelentenek. Ezek a baktériumok felelősek a húgyúti fertőzésekért, a gyomorhurut, a tüdőgyulladás és pestis kialakulásáért és más betegségekért, ezek az Escherichia coli, a Pseudomonas aeruginosa, a Neisseria gonorrhoeae, a Klebsiella pneumoniae és a Yersinia pestis..
A Nature (nemzetközi tudományos szaklap) cikkében a kutatók leírták, hogyan módosították az egyik retinoid vegyületet, hogy kevésbé legyen veszélyes, majd azt egy MRSA fertőzött egérbe fecskendezték. A gyógyszer nemcsak megszűntette a fertőzést, hanem látszólag mellékhatásai sem voltak.
A kísérlet vezető kutatója Eleftherios Mylonakis szerint – kinek édesanyja szintén egy ellenálló kórházi fertőzés következtében hunyt el – a gyógyszer még évekre van az ember kísérletektől, de hozzátette „a remény az, amihez közelebb kerültünk az egyik legbonyolultabb baktérium kezelésének megtalálásában. Az MRSA fertőzöttek rezisztensek minden gyógyszerre illetve az MRSA egyszerre gyakori és nagyon fertőző.
A rezisztens fertőzések egyre gyakoribb felbukkanása az evolúció közvetlen következménye. Mikor embereknek és állatoknak antibiotikumot adunk, a baktérium néha túléli a kezelést. Megvan az esélye, hogy mutálódik, így megvédi magát a kezeléssel szemben. Számos mikrobiális generáció elteltével ezek a mutációk dominánssá, a baktériumok pedig még ellenállóbbá válnak, ami azt jelenti, hogy újabb gyógyszerekre van szükség a legyőzésükhöz. Hogy még rosszabb legyen a helyzet, egyes baktérium fajok az ilyen védelmező génjeiket kicserélhetik egymással.
Az antibiotikum rezisztencia terjedése elleni harc arra sarkallta az orvosokat és a farmereket, hogy ne használják olyan mértékben az antibiotikum készítményeket. Ennek ellenére egy kutatás azt mutatta, hogy 2000 óta 65%-al megnőtt az antibiotikumok használata világszerte.
A Mylonakis tanulmányát kísérő cikkben Julian Hurdle és Aditi Deshpande, akik antibiotikum rezisztenciát tanulmányoztak a Texas A&M Health Science Centerben Houstonban, azt írták, hogy egy olyan korszakban, amikor az antibiotikumok kifejlesztéséért küzdünk, hogy lépést tudjunk tartani a rezisztens baktériumok terjedésével, a gyógyszerek felismerése kulcsfontosságú, hogy győzzünk a bakteriális fertőző betegségek elleni harcban.
fordította: Büki Szabolcs